A
Poppy-seed Beans
ars poetica-ja és zenei filozófiája pár keresetlen modatban.
2009 őszén családilag úgy döntöttünk, hogy nagy, klasszikus elődök - kis hazánkban midezidáig ki nem taposott - ösvényén elindulva, meghonosítjuk és az erre fogékony közönség látókörébe helyezzük azt a stílusirányzatot, melyből a mai rockzene számos populáris ága kialakult és napjainkig táplálkozik.
Nem az a célunk, hogy más bandák fejére olvassuk, hogy amatőr módon játszák ezt az igényes zenét, hanem az, hogy az eredeti hangzást is megismertessük a jelenleg Country-nak, vagy Country Rock-nak nevezett stílusok mellett.
Hogy csak pár nevet említsek a nagy elődök közül, a teljesség igénye nélkül (nevekhez vidd a kurzort a képek fölé):
(a képek a hivatalos oldalakra linkelnek)
És íme pár jólismert név, azok közül, aki maguk sem tagadják, hogy a mai napig ezen nagy elődők és a "déli zene" világából tápálkoznak:
vagy épp az állandó stílusválsággal küzködő
aki, úgy tűnik, szintén ebben a műfajban képzelte el a nagy visszatérést.
Páratlan hangzásvilág és telt, többszólamú vokál jellemzi az eredeti stílust, ami a modernebb zenei izlés kielégítése érdekében kiegészül az akusztikus és elektronikus hangszerek egész sorával.
Az egyszerűbb (alap-) akkordok és sláger-szerű dallamok - saját tapasztalatból mondom - nem azt jelentik, hogy ez egy könnyen játszható stílus. Épp ellenkezőleg. Ahhoz, hogy profin megszólaljon a zene, olyan kristálytiszta szólamokkal és hangzásokkal kell operálni, amiket nem is tudom, hogyan hoztak létre évtizedekkel ezelőtt a "nagyok". Pontosabban már értem, miért voltak Ők a nagyok, studio-mixerek és zenei szoftverek nélkül. Sok zenei stílusban fontos a precíz hangosítás. A Country Rock-nál megfelelő keverés és beállítások nélkül a rengeteg szólamból csak egy nagy zenei trutyi lesz, ami élvezhetetlen a közönségnek. (Sajnos a ma népszerű file-megosztó oldalakon, az amatőr próbálkozások közül ilyeneket lehet többségében hallani - és ez nem a Tube kritikája, csak a kellő önkritika hiánya előadói részről.)